Leiningen-Westerburg Károly

Leiningen-Westerburg Károly gróf, a vértanúk legfiatalabbika 1819. április 11-én született a Hessen nagyhercegségben található Ilbenstadt városban. Családja egyike volt a legősibb német arisztokrata famíliáknak, s rokonságban állt Viktória angol királynővel is. Apja cs. kir. ezredes volt, ő maga 1835-ben, a bölcsészakadémia elvégzése után lépett be a cs. kir. hadseregbe. Előbb a 49. (Hess), majd a 31. (Leiningen) gyalogezredben szolgált, 1845-től tartósan szabadságolt alszázadosként. Rokonai közül többen is a honvédsereg ellen, a cs. kir. csapatok soraiban harcoltak. Ez indította arra, hogy október végén szolgálattételre jelentkezzen a magyar hadseregben.

 

Október 26- án a bánsági hadtest vezérkari századosává nevezték ki, november 25-től a 10. honvédzászlóalj századparancsnokaként vett részt a szerbek elleni akciókban. Ott volt a tomasováci, károlyfalvai, alibunári, jarkováci és pancsovai ütközetekben. December 28-án őrnaggyá léptették elő, január közepétől a 19. (Schwarzenberg) gyalogezred 3. zászlóaljának parancsnoka volt. Február 10-én alezredesé léptették elő, s dandárparancsnok lett a III. hadtestben. Noha csak néhány szót tudott magyarul, katonái tűzbe mentek volna érte. Amikor február 24-én Cibakházánál észrevették, hogy fogságba esett, segítségére siettek és kiszabadították. A március 5-i szolnoki ütközetben tanúsított vitézségéért megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát, április 6-án ezredessé léptették elő.

 

A tavaszi hadjáratban kitüntette magát Tápióbicskénél, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál és Komáromnál. A hónap végén hadosztályparancsnokká nevezték ki, május 15-én megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályát. Buda bevételénél ő vezette a III. hadtest rohamoszlopait. A peredi csata első napján Knezic leváltása után Görgei őt nevezte ki a hadtest parancsnokává, június 26-án megkapta tábornoki előléptetését is. Leiningen kitűnően bevált, remekül harcolt mind a július 2-i és 11-i komáromi csatában, mind július 15-17-én Vácnál, majd július végén a Miskolc környéki ütközetekben.

 

A cs. kir. hadbíróság kötél általi halálra ítélte. Leiningen megvesztegette az őröket, így ő volt az egyetlen, akit az elítéltek közül honvédtábornoki egyenruhában vezettek a bitófa alá. Kivégzése előtt rövid szónoklatban tiltakozott azon vád ellen, hogy Buda bevételekor osztrák hadifoglyokat gyilkoltatott volna meg. „Odafenn igazságosabban ítélnek fölöttünk” – mondta. Ő volt a hóhér hatodik áldozata.

1848/49 Szabadságharc Budai 2. Honvédzászlóalj - Budakeszi Katonai Hagyományőrző Egyesület © 2014. Minden jog fenntartva.