Budavári megemlékezés

A 27. Tavaszi Emlékhadjárat Budavára 1849. május 21-én történt bevételére emlékező programmal ért végett. Ennek megszervezésére ebben az évben is a nagykátai Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat Basa László kat.hő. százados vezetésével kapott megbízást. Csapatunktól Forró Gábor és Horváth Domokos csatlakozott a nagykátai hagyományőrzőkhöz.

 

 

Basa László parancsnok beszámolója:

 

Május 23-án a program időtartama alatt mindvégig esős időben meneteltünk, s bizony teljesen átáztak a molinó anyagból készült egyenruhák. Minden elismerésem azoké a fiúké, akik ezt a megpróbáltatást kiállták. Amikor a Bécsi kapun beléptünk a Vár területére, még nem esett. Az várbéli 48-as emlékút első állomása az 1810 körül épült egykori kaszárnya és börtön volt. Itt Kossuth és Táncsics fogságának helyszínén a forradalom előzményének számító reformkorra és magára 1848. március 15-re emlékeztünk az autentikus helyszínen. Együtt mutattunk be katonai tiszteletadást jászdózsai barátainkkal, akik először járták végig velünk a zárónap helyszíneit. Itt csatlakozott hozzánk a közelmúltban alakult Budakeszi Katonai Hagyományőrző Egyesület két tagja: Forró Gábor kat.hő. hadnagy és vitéz Horváth Domokos kat.hő. őrmester.

 

Bárdy Gergő dobpergésére vonultunk a Táncsics Mihály utcától a Kapisztrán térre. A Hadtörténeti Múzeum és Intézet díszudvarán folytatódott a múltidéző emlékezés . Először az aradi vértanúk szoborcsoportja, majd az Ismeretlen Katona sírjánál vezényeltem tisztelgést.

 

A Tóth Árpád sétányon már eleredt az eső, s akinél volt esernyő, esőkabát, használhatta. Görgei Artúr lovasszobránál a jászdózsai csapat –Panyi Csaba kat.hő. hadnagy, csapatvezető és Oláh Pál kat.hő. főhadnagy- helyezett el koszorút. Negyedik állomásunk a Dísz téri honvédemlékmű, Zala György 1893-ban leleplezett alkotása volt. Itt a két nagykátai hagyományőrző csapat vezetője –Illés Zsuzsanna és Basa László- helyezték az emlékmű talapzatára a magukkal hozott koszorút.

 

A Sándor-palota előtt a két kormányőr tisztelgésre emelte fegyverét, amikor a két zászlóalj elvonult az államfő rezidenciája előtt. Az un. oroszlános kapun jutottunk be a belső palotarész udvarára, ahol egy esővédett helyen a történelemről beszéltem a hagyományőrzőknek. A Budapesti Történeti Múzeum bejáratánál egy szusszanásnyi pihenőt tartottunk. A Budai Vár legromantikusabb részén az eső miatt sajnos nem sok idő maradt a nézelődésre. Magát a Várat a Ferdinánd-kapun keresztül hagytuk el. A Déli rondella lábánál levő gyermekhősök kopjafájánál már vártak ránk a Magyarország Felfedezői Szövetség vezetői. Rakó József elnök öt hagyományőrzőnek adományozott szövetségi elismerést: „A hazáért” és a „Szabó József Ifjú Honvéd Emlékérem” kitüntetést. Mindezt szakadó esőben tartottuk meg, s ebben a helyzetben minden tervezett további programot e helyszínen le kellett mondanunk. Itt hangzott el : „A 27. Tavaszi Emlékhadjáratot befejezettnek nyilvánítom.”

 

A közelmúltban átadott Várbazár megtekintését sem így képzeltük el. A világörökségi helyszínen mihamarabb a fedett sarkokat kerestük, s futó lépésben szaladtunk a lent parkoló autóbuszunk „elfoglalására”. A Hősök terén a héten volt Magyar Honvédelem Napja alkalmából a két zászlóalj 2-2 díszőrséget vezényelt az Ismeretlen Katona emlékkövéhez, az ország 1.sz. díszőrhelyéhez.

 

Délután már sütött a nap. A Városligetben tiszteletkört tettünk a Vajdahunyad várában, majd Fülöp Tibornak tettünk jelentést az emlékhadjárat eredményes befejezéséről. A HM jóvoltából a katonai hagyományőrzők és a kísérő szülők ebédet fogyasztottak, majd a gyermekkatonák szabad programot kaptak. 4 órára értünk haza Nagykátára.

 

KÉPTÁR

 

A nagykátaiak teljes terjedelmű beszámolója a tavaszi hadjáratról:

14. alkalommal: ha tavasz, akkor hadjárat!

1848/49 Szabadságharc Budai 2. Honvédzászlóalj - Budakeszi Katonai Hagyományőrző Egyesület © 2014. Minden jog fenntartva.